A GÓLEM MONDJA

Mobil zsinagógákkal csapatnak a chabad rabbijai.

„A zsidóság története sokkal színesebb annál, minthogy csak a holokauszt tragédiájával foglalkozzunk” – véli Negyela László Márk, a nemrégiben alakult Dr. Milkó Izidor Vajdasági Zsidó Kulturális Intézet intendánsa.

Az idei pészahra alakult meg a Dr. Milkó Izidor Vajdasági Zsidó Kulturális Intézet, melyet a szabadkai zsidó hitközség hívott életre. Az intézet feladata, hogy az egyetemes, évezredes zsidó kultúra újra a közéletünk részévé váljon, bemutassa a szellemi termékeken túl az épített és kulturális örökséget, a gazdaságban játszott egykori szerepüket is. Ahogy Negyela László Márk intendáns elmondta, Szerbiában a zsidóság nemcsak vallási, hanem nemzeti közösség is, s ezt a törvény adta lehetőséget használták ki az intézet alapításához, a cél az, hogy tartományi alapításúvá váljon ez az intézet.

Az intézet elsősorban a vajdasági zsidók épített szellemi, kulturális hagyatékát szeretné rendszerezni, összeszedni, digitalizálni, valamint a zimonyi hitközséggel is foglalkoznak, bár az közigazgatásilag nem Vajdaság része, továbbá a történelmi Bácskával, így Bács-Kiskun megyével is.

– Sokan vagyunk olyanok, akik nem vagyunk zsidók, de zsidó helytörténettel foglalkozunk, és ezen autonóm tevékenységeket próbáljuk egy intézménybe fogni, a kis szigeteket egy ernyőszervezetbe vonni. Az intézet másik tevékenysége a kortárs izraeli, kortárs zsidó kultúra megjelenítése – hallottuk Negyela László Márktól. – Amikor nevet választottunk, célt is választottunk: találkozni olyan nyitott szellemiséggel, mint amilyen szellemiséggel Milkó Izidor rendelkezett. Dr. Milkó Izidor jogásznak tanult, íróként és újságíróként munkálkodott, a szabadkai zsidó hitközség elnöke akkor volt, amikor a zsinagóga felépült. Ő egyszerre volt bácskai, szabadkai polgár, zsidó és író.

Az intézetnek sok olyan programja van, amelyre várják a nem zsidó érdeklődőket is, így például az intézet szervezésében meglátogathatjuk a zsinagógát, és az intézet szervezte a nagy sikerű Varnus Xavér koncertet is.

– A múlt évben a zsinagógának nem egész 7500 regisztrált látogatója volt, nagyrészt a múzeumok éjszakájának látogatói, valamint turisták és diákok is. Most a júniust úgy zártuk, hogy az idei 8000 látogatónk megvolt. Úgy, hogy hétköznap nincs nyitva, csak csoportok jelentkezhetnek, egyénileg csak szombaton lehet betérni. Jó volt a Varnus Xavér koncert, amikor benépesült a zsinagóga, 790 jegy elkelt. A Facebookon elindult egy népszerű kampányunk. Van egy kép egy adott tárgyról, épületről és mellette megjelennek az alapinformációk, 25 van Szabadkáról az oldalon. Összegyűjtöttük, és első körben 150 olyan dolgot találtunk, mely a zsidósághoz köthető: épületek, személyek, folyóiratok, tárgyak... – mondta Negyela László Márk. Azt is megtudtuk, nem titkolt céljuk, hogy létrehozzák a vajdasági zsidóság múzeumát. – Volt arról szó, hogy holokauszt központot akarnak itt is kialakítani, de úgy véljük, hogy a zsidóság története sokkal színesebb annál, minthogy csak a holokauszt tragédiájával foglalkozzunk. A holokauszt tragédiája szörnyűség, a zsidóság azonban 200 éves múltra tekint vissza, ennek a múltnak a bemutatása fontos dolog. Fontos újra felfedezni a régi idők nagy gondolkodóit, fontos újra rácsodálkozni az épületekre.

Beszélgetőtársunk elmondta, az lenne a jó, ha a zsinagóga multifunkcionális térré válhatna, és itt kaphatna helyet a múzeum is. A zsinagógának nagyszerű az akusztikája, úgyhogy koncerttermi jellege is lehetne, csakhogy az orgonának nincsenek meg a sípjai, úgyhogy ha ez a koncerttermi jelleg utópisztikus elképzelés is, különféle tartalmakkal azért igyekeznek megtölteni. Negyela László Márk szerint keveset tudunk a vajdaság, bácskai zsidóságról, és az intézet ezen próbál változtatni, hiszen programjai nem csak a zsidóságnak szólnak. A zsidó hitközség szól a zsidóságnak, az intézet kinyitja a kapukat a nem zsidók felé is.

Szerző:Tápai Renáta

Forrás: Magyar Szó Online