Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés

NÉZD MEG A LÁNYÁT - MAMELOSN* KRITIKA

Három nő alkot egy családot, nehezen értik egymást, de talán még ennél is nehezebb elviselniük a másikat. Súrlódásoktól korántsem mentes életüket zsidó identitásuk csak még inkább megnehezíti. Konfliktusaikról és humorban gazdag egymásra találásukról szól a Gólem Színház új előadása.

Van az előadásnak egy kulcsfogalma, maga a cím: Mamelosn*. És ott van az a pici csillag, amely a magyarázatot jelzi. A színlap szerint a jiddis eredetű szó jelentése „egy közösség által használt kommunikációs jelrendszer, amivel meg kellene értenem, hogy mi a fenét akar tőlem az anyám". A tézismondatnak is kiváló meghatározás pontosan jeleníti meg bizonyos szempontból a történetet.

Marianna Salzmann darabjában adott egy csonka család, amelynek három generációnyi női képviselője jelenik meg a színen: az anya, a lánya és az unokája. Lin, a nagymama túlélte a koncentrációs tábort, és az NDK-ban meggyőződéses kommunista lett belőle, ma már csupán az emlékeit rendezi – diktafonra mondja fel a múltat –, és sajátos módon igyekszik összetartani megmaradt családját. Lányával, Clarával él, aki viszont igazi németként sem a kommunista eszmékkel, sem a zsidó identitással nem tud mit kezdeni. Sőt, azért is a judaizmust teszi felelőssé, hogy „elvesztette" a fiát, aki egy boldogabb élet reményében Izraelbe költözött, meggyőződéses zsidóként él, és majdnem minden kapcsolatot megszakított a családjával. A szereplők számára ez az egyik legfájóbb pont az életükben, ezért okoz konfliktust az, hogy Clara másik gyermeke, Rahel szintén messzire, New Yorkba költözik.

Huzella Júlia, Kerekes Viktória - Mamelosn

A mélyben húzódó problémák megmutatása ellenére az előadás humorral beszéli el a nők drámáját, amely a zsidósághoz való viszonyon kívül egy el nem hanyagolható társadalmi jelenségről is szól: a férfiak nélkül működő családról. Így a Mamelosn* akár női sorstörténetnek is nevezhető, amely egyszerre beszéli el generációk élethelyzetét és három nagyon komplex női karakter történetét.

A múlt feldolgozása vicceken, kedves vagy kínos történeteken, dalokon keresztül valósul meg, az előadás szereplői nem restek saját magukat és egymást sem kinevetni. A humor segítségével az egykori döntések vagy épp a jelen szituációi sokkal árnyaltabbá válnak, érthetővé válnak a motivációk, legyen szó a zsidóságról, politikai szerepvállalásról, nemzeti vagy épp szexuális meggyőződésről.

Borgula András rendezése finomra hangolt, túlzásoktól mentes, csupán egy-egy jelzés értékű gesztussal, hangsúllyal vagy díszletelemmel jelzi az idő- és a helyszínváltásokat. A tér-idő ugrások egyfajta lendületet adnak az előadásnak. A színrevitel egyik legnagyobb előnye az, hogy semmiféle rendezői túlzás nem tolakodik a jelenetek elé, Borgula hagyja a szöveget érvényesülni, így szerencsés pillanatokban a kívánt hatás is megszületik.

Kiss Mari, Kerekes Viktória - Mamelosn

A három nő közül egyértelműen a hatalmas sárga fotelben üldögélő Kiss Mari tündököl a leginkább, intellektusa sugárzó, és van valami természetes könnyedség abban, ahogy folyton zrikálódik lányával, Kerekes Viktóriával és unokájával, Huzella Júliával. Mindez csupán játék, valódi bántás nélkül, amelyben Kerekes Viktória kiábrándult, némiképp fásult figurája valahogy nem találja a helyét. Nem úgy, mint Huzella Júlia, aki egyszerre próbál dacos fiatal, és érett útkereső felnőtt is lenni. Néha talán túlságosan is látszik ez az akarat, míg a változásra vagy megértésre való hajlandóságnak nyoma sincs.

A szó szerint két világ határán játszódó történet vizuális megjelenítése során Galántai Zita a praktikumra helyezte a hangsúlyt, a sokatmondó minimalista kellék-díszlet pont annyit tesz hozzá az előadáshoz, amennyit a megértés megkövetel.

A Gólem Színház előadásának különböző rétegei külön-külön és együttesen is nagyon fontos kérdésekről szólnak. A számos értelmezést nyújtó előadásból mégis hiányzik valamiféle komoly drámaiság, pedig Borgula rendezése beszél az emlékezetpolitikai aktus fájó és megterhelő, káros hiányáról, arról, hogyan dolgozta fel vagy épp hogyan söpörte a szőnyeg alá a három nő a múltat zsidó identitásukkal együtt.

A vicc szerint a zsidó azért nem vesz be fájdalomcsillapítót, mert akkor megszűnne a fájdalom, na, ettől e három nőnek – vagy a nézőnek – még csak véletlenül sem kell tartania, baj az van, bőven.

Czenkli Dorka

forrás: akibic.hu

Marianna Salzmann: Mamelosn*

Bemutató dátuma: 2013. szeptember 28., Thália Színház Új Stúdió

Lin: Kiss Mari

Clara: Kerekes Viktória

Rahel: Huzella Júlia

Fordító: Varsányi Mari, Dramaturg: Németh Virág, Rendezőasszisztens: Kern Dóra, Produkciós vezető: Marcsa Barbara, Látványtervező: Galántai Zita, Zene: Gazda Bence

Rendező: Borgula András

0 Tovább

Mi lesz az idei évadban?

MI LESZ AZ IDEI ÉVADBAN?

Miért mennék a Gólembe, én nem vagyok zsidó!? Miért mennék a Gólembe, hát nem látok én zsidót otthon éppen eleget?

A válaszunk mi is lehetne más: Éppen ezért!

Az előző évad sikerei (Legjobb színdarab díja a Humorfesztiválon, legjobb férfi és női mellékszereplő a Vidor Fesztiválon) reméljük, csak a kezdete annak, ami ránk vár! Ami viszont önre biztosan vár, az a Gólem eddigi munkájának legkóserebb gyümölcse: a 2013-2014-es évad!

Tehát, ha felmerülne a kérdés, miért épp a Gólem, mi rengeteg választ kinálunk: (a 2013/14es évad műsorfüzete letölthető innen.)

Hogy megismerje a világméretű zsidó összeesküvést!

(Vinnai András: LEFITYMÁLVA)

VAGY

Hogy találkozzon az NDK titkosszolgálat egyik besúgójával, aki mellesleg a zsidó folklórdívája volt!(Marianna Salzmann: Mamelosn)

VAGY

Hogy  lássa, mit írt 6 fiatal írónő az eredeti Gólem történetből!

(Urbán-Létay-Csizmadia-Gábor- Kovács –Tóth: My little Gólem)

VAGY

Hogy megtudja, milyen pizzát készítenek az öngyilkosok!

(Etgar Keret-Vinnai András: Kámikáze Pizza)

VAGY

Hogy megtudja, hogyan veri át az ördög a legfurfangosabb rabbit is!

(Kárpáti Péter: A negyedik kapu)

Tehát: ha az, ha nem, ha szimpatizáns, ha anti, ha kedvel vagy gyűlöl, dicsőít vagy a pokolba kíván minket, akkor várjuk!

Borgula András

Művészeti vezető

golem13 14_online-2

golem13 14_online-1

 

0 Tovább

Mamelosn*

Mamelosn*

Marianna Salzmann: Mamelosn*

*egy közösség által használt kommunikációs jelrendszer, amivel meg kellene értenem, hogy mi a fenét akar tőlem az anyám, jiddis, ejtsd: mámelos

„Egy zsidó elmegy a pszichológusához.

Hogyan telt a hétvége? – kérdezi a pszichológus.

- Ó köszönöm, nagyon jól, tényleg nagyon jól. Bár azt hiszem, volt egy freudi elszólásom.

- Ó hadd segítsek, mi történt? – így a pszichológus.

-Hát, ööö. Éppen együtt vacsorázott az egész család. Mindenki ott ült az asztalnál...

- Igen.

- Mindenkinek jó kedve volt, igazából nekem is, de amikor meg akartam sózni a levest, és meg akartam kérni az anyámat, hogy adja oda a sót....

- Igeeeen? – kérdezi a pszichológus.

- Hát, igazából azt akartam mondani, hogy anya, ideadnád a sót, légy szíves?

- És ehelyett mit mondott?

- Anya, az Isten verjen meg, tönkretetted az életem."

Játsszák:

Huzella Júlia

Kerekes Viktória

Kiss Mari

A Mamelosn egy család nőtagjainak három generációját, konfliktusaikat és összefonódásukat mutatja be. A fiatal Rahel tanulmányait New Yorkban végzi, a nagymama túlélte a koncentrációs tábort, és az NDK-ban lett később meggyőződéses kommunista, Rahel édesanyja, Clara pedig sem a judaizmussal, sem a sikertelen kommunista kísérlettel nem tud azonosulni. Ő már igazi német.

Kiss M_Kerekes_V_Huzella_J_kicsi

Nők férfiak nélkül, szembenézés a múlt szenvedéseivel és a szülők-nagyszülők hibáival, rossz döntéseivel. Egy remek humorral fűszerezett, igazán európai családi és társadalmi dráma a 21. század történelmi díszletei között.

A Marianna Salzmann darabjai az osztrák és német színpadokon nagyon népszerűek, 2012-ben megkapta a fiatal drámaíróknak járó Kleist-díjat.

fordító: Varsányi Mari, dramaturg: Németh Virág, látványtervező: Galántai Zita, produkciós vezető: Marcsa Barbara, rendezőasszisztens: Kern Dóra, rendezi: Borgula András

Az előadás helyszíne: Thália Színház - A Független Thália Projekt keretében

A bemutató időpontja: 2013. szeptember 28.

A darab magyar fordítását a Goethe Intézet „Theaterbibliothek" programja támogatta.

A darab a Thália Színház, a Független Thália Projekt - FTP és a Füge Produkció támogatásval valósul meg.

fuge logo    ThaliaLogo kicsi        ftp logo_kics                 GI Logo_horizontal_green_sRGB

0 Tovább

Irány USA!

JDC vacsora - előtérben Borgula András

Tegnap a Gólem Színház rendezője, Borgula András az amerikai zsidó közösségi élet (official: JDC ambassadors - hűűűű-ha)) szervezőivel vacsorázott együtt. Borgula nem csak úgy véletlenül ült az asztalhoz, hogy elnézést, leülhetek, szabad itten ez a hely, hanem meghívták.

Mint a híres rendező blogunknak elmondta, Amerika pont olyan messze van tőle, mint a vacsora előtt, merthogy a tektonikus mozgás ennyi idő alatt jelentősen nem változtat semmilyen távolságot az országok között, (mikor ezt mondta, huncutul kacsintott, a szeme azt akarata mondani, hogy ugye értjük a tréfát), de mindettől függetlenül úgy érzi, hogy most már kézzel fogható közelségbe került a Gólem Színház turnéja az USA-ban.

Mindezek után, mélyen a szemünkbe nézett és azt mondta, USA ide vagy oda, a kacsa márpedig kemény volt.

0 Tovább

Szombat: Gáz van

A kisebbségekkel kapcsolatos, abszurdig menő politikai korrektséget karikírozó párbeszéddel indul Vinnai András szatírája a Gólem Színház előadásában. 

lefitymalva02_web.jpg

Jelenetek az előadásból

Majd a gázosokat, Antalt és Lászlót Stan és Panként alakító Bánki Gergely és Schmied Zoltán becsöngetnek egy Dob utcai lakásba, ahol válófélben lévő, proletarizálódott zsidó házaspár (a rutinos kettős: Lukáts Andor és Nagy Mari) költi épp sóletvacsoráját. A neurózisig korrekt Antal a zsidó nevet látva a kapucsengőn, képtelen kimondani szakmája nevét, nehogy fájdalmat okozzon, a lakásban azonban a házigazda karjába tetovált lágerszámról kiderül, hogy csupán a gázóraállást írta fel, el ne felejtse szenilitásában.

Ilyen és ehhez hasonló szentségtörésekkel operál a darab, melyet a Sanyi és Aranka színházban adnak. Provokál és túlzásaival szembesít bennünket a zsidósággal és a vészkorszakkal kapcsolatos, ritualizálódó, ám voltaképpen üres tiszteletkörökkel, a zsidókban rejlő nagyzolások és paranoiák világával, ugyanígy az antiszemiták rettegő-gyűlölködő, könnyen kifigurázható előítéleteivel.

lefitymalva08_web.jpg


A kibeszélőshow-k világa vált korunk és kulturális romlásunk jelképévé. Sokadik színdarab ez, melynek centrális dramaturgiai eleme. A holokauszt-szakértő, a zsidó konyha művésze és a mindentudó értelmiségi beszélget a kereskedelmi tévék világából jól ismert fültől-fülig mosolyú műsorvezetőnővel (Huzella Juli). Ragozzák a semmit, bár a túlélő némely megszólalásából, mely a tudáshiányra és a holokauszt-tagadásra utal, nem lehet kipurgálni a drámaiságot. Ki is lóg a műsorból, mely megpróbálja megoldani az antiszemitizmus problémáját.

 

lefitymalva41_web.jpg


Antal érdekes jellemfejlődésen megy át: elvesztett állása és felesége nyomán vált zsidófalóvá. A mézes-mázos műsorvezetőnő is képes kivetkőzni mindent megoldó-összebékítő szerepéből, annyira, hogy végül mindenkire gyűlölködve tekint, hisz tönkretették a műsorát, s végül a holokauszt-oktató humanizmusa mögül is kibukkan a kielégülő bosszúszomj: teljes a magyar panoptikum. (Később a többi szereplő is sokat mondóan új alakban jelenik meg, és fordít világnézetén.)
Nem lepődünk meg azonban, amikor az antiszemita karakter nem tud változtatni ritualizálódott szerepén, csak a zsidó, aki képes az avantgárd önkritikára a megbékélés érdekében. Ám hiába: az antiszemita paranoia válik valóra, s egyszer csak valóban leszállnak azok az izraeli helikopterek, melyekről a szélsőjobbos elmék annyit fantáziálnak.

lefitymalva35_web.jpg

 

Borgula András rendezése jól adagolja a humort és a fokozatosan abszurdba hajló cselekményt. Egyfelvonásost látunk, ám három jól elkülöníthető egységben. A kibeszélőshow méz-mázából drámába forduló befejezésére ismét humor következik, hangeffektekkel kitágul a tér, s az utolsó szín immár valóban abszurd világot mutat a megszállókkal és a csatornából előbújó megszállott véglényekkel, akik fordított vízözön-szituációt játszanak. Míg Lót lányai apjukkal háltak, hogy ne pusztuljon ki az emberiség, itt egy öregember, a Kiválasztott adná feleségét a fiatal férfiaknak, hogy ne haljon ki közösségük. A megszállók által, vagy parancsára „lefitymált” (vö: asszimilálják a magyarságot) helybéliek létszáma fogy, s a végsőkig kitartó Antal és László is legyőzetik. Az előadás vége talányos, költői és messianisztikus: mintha a heves zsidóellenesség mögül az elfojtott irigység, vonzalom és az azonosulás vágya szakadna fel.

(A kritikát Szántó T. Gábor írta. Köszönjük!)

szombat.org

0 Tovább
«
12

A GÓLEM MONDJA

blogavatar

Phasellus lacinia porta ante, a mollis risus et. ac varius odio. Nunc at est massa. Integer nis gravida libero dui, eget cursus erat iaculis ut. Proin a nisi bibendum, bibendum purus id, ultrices nisi.

Legfrissebb bejegyzések

Utolsó kommentek